Pilisszántó újratelepítése a török elvonulása után kb. 1703 végén kezdődött és a községnek már 1707-ben volt címeres pecsétnyomója, melynek motívumai 300 év alatt a mai napig nem változtak.

 Úgy gondolom, egy címer szimbólumnak misztikus ereje kell hogy legyen. Őseink az 1760-ban épült új templom számára őrizték azt a komoly, régi követ, melynek szellemiségére építeni lehetet egy templomot, az erkölcs fellegvárát, az Isten házát! Hívő őseink azt a faragott követ tartották méltónak a templom alapkövének fontos szerepére, amelyben a falu címere van belevésve. A kőfaragvány eredete jelenleg ismeretlen. Mivel a török hódoltság 150 éve alatt a falu nem létezett, nem élt benne egy lélek sem, a követ csak az előtte lévő korok itt élő lakói faraghatták.
Nyilvánvaló tehát, hogy a címeres alapkő sokkal régebbi az 1704-es betelepülésnél. Kérdéseim: hol lehetett szerepe előtte? Miért jelentett oly sokat őseinknek, hogy „a templomnak az alapköve” nagyméltóságú elismerését tisztelték benne? Úgy tűnik címerünk csillaga a falu mindenkori népének mutatta a helyes erkölcsi utat.
Gyorsan fejlődhetett a falu, mert az első ember Vogyeráczki Mihály 17o4-es letelepedésétől három évre már pecsétünk van, ami érett közigazgatást bizonyít, vagy betelepülő őseink örököltek valamit, ami helyzeti előnyhöz juttatta őket. Elgondolkodtatott, hogy miért két csillag van a címerbe faragva, holott a köztudatban csak egy betlehemi csillag világított Jézus születésekor. Állítólag kiszámították, a betlehemi csillag valójában két önmagában is fényes önálló csillag volt, melyek szerencsés együttállása eredményezte nappal is látható fényüket Jézus születésének időpontjában.
Vajon honnan vette ezt az információt a szántói címer alkotója több száz évvel ezelőtt?
Milyen szellemiség vezérelte a kőfaragó mester kezét? Mit akar jelenteni a címer két oldalán hullámzó szalag a két tulipán véggel. Reneszánsz stílusa miatt esetleg Mátyás korabeli lenne?
Ilyen mély értelmű szimbólumokat csak magas erkölcsi tartalmú társadalom teremt. Így újabb kérdések merülnek fel: a magyarságnak melyik korára volt jellemző ilyen fajta magas erkölcsi tartalom? Mátyás király különösen kedvelte a Pálosokat, azért nevezik Hollós Mátyásnak. Véletlen egybeesés a szántói Pálos kolostorral? Solymár itt fekszik a szomszédban. Most feltárás alatt lévő vára kapuját is az Ő szellemisége járta át.
Egy település címere a közösség jellemző egyéniségét sűríti kifejező szimbólumokba. A heraldikus szakember párhuzam és szimmetria szabályai szerint, a mi címerpajzsunkat két betlehemi csillag és a falu nevére utaló három búzakalász uralja. Ezt érdemelte ki a falu. A pajzs alak, védekező eszköz és nem támadó. Maga elé téve a bajban, mögé bújik gazdája. Általában a pajzs alakú címerekben kard, pallos, tőr vagy más ölő eszközöket ábrázolnak, hogy a támadóban félelmet keltsenek, elrettentsék a rátekintőt és tudassák vele mire számíthat. A mi falunk védelmét az égiekre bízták őseink. Legyőzhetetlen hatalom védelme tölti meg címerpajzsunkat.
A búzatábla tarlóján kiszóródott magokat mezítláb szedegető gyermekként, édesanyám rámutatott a búzaszem hegyén rajzolódó pici ábrára: „látod fiam, ez Jézuska arca!” Azóta a búza számomra nem takarmány, hanem misztikus növény. Az élet indulása, a Mi Atyánk kenyere. A kalász pedig a közösség egysége, a magbőség életereje, melynek egyedeit „ Jézuska arca” tartja egységben. Most már tudom, miért követelt előkelő szerepet Pilisszántó címerében a búzakalász szimbóluma. Pusztuló világunkban az élet csíráját őrizzük történelmünkben és címerünkben. Sejtem, van még mondanivalója.
A három király, akiket ez a csillag vezetett, Izraeltől keletre lévő országból jött. Mely nagy tudású kultúra volt ott Jézus születésekor, ahol többet tudtak a meglepett Heródesnél és hazai írástudóinál? Vajon ki lehetett a három napkeleti király? Honnan jöttek és miért mondták rájuk, hogy bölcsek? Netán Mezopotámiából? Mivel érdemeltek ki ilyen kiváltságos égi felvezetőt, miért épp ők voltak a megszólítottak? Tudatködösítő, vad területen át védte, és biztos kézzel vezette őket a Megváltóhoz a mi betlehemi csillagunk. Miért volt olyan fontos nekik Jézus születése, miért tartották számon, és miként tudtak arról, hogy megszületett? Rokonok voltak? Végül kinek volt egykor ez a legfontosabb esemény falunkban, hogy méltónak találja rögzíteni a szántói címerben? Mi lehet az oka ennek a ragaszkodó következetes keleti kultúr kötődésünknek? Pilisszántó lakói a titokzatos három királyhoz hasonlóan vajon miért érdemelték ki ugyanazt az erkölcsi irányt mutató égi felvezetőt? Ilyen dolgok nem születnek véletlenül. Miért Mezopotámia felé hunyorítanak cinkos kacsintással Pilisszántó történelmi leletei? A búzakalász, a csillag, ősi sumér szimbólumok. Hogyan kerül sumér tudás Pilisszántó címerébe?
Jozef Klima: Mezopotámia című, Ágh András fordította könyve szerint, Mezopotámiában csillaggal jelölték az Istenséget, búzakalásszal az élet termésének bőséges magját. A legfőbb Istent, az Istenek Istenét két csillaggal jelölték. A sávval kettéválasztott címerünk felső mezejében a dupla csillag ezek szerint a Teremtő Istent jelenti, aki az általa teremtett élet felett áll. Ezért olyan nagyon izgalmas ez a kőfaragvány!
Falunk védelméhez ősi címerünk pajzsában nem kard, golyószóró vagy ágyú adja az erőt, hanem maga a kétcsillagos Teremtő Isten. Az Ő szeretete a teremtett világ legmagasabb értékű ereje. Boldog Özséb remetéi ezért érezték magukat otthon Szántón, ez csábíthatta őket ide, ezért nevezhették magukat a „szeretet közösségének.” Áldott az én falum, mert a Teremtő Isten szeretete védi.
Azt hiszem a titkot tovább kell keresnünk a képletes, de egyre tovább, tartalmasabban hangolódó „ hangszereinkben”. Sokat mondó, de még meg nem fejtett szimbólumaink segíthetnek kérdéseink megválaszolásában.
Az itt letelepedő kultúrák sorát a 20-22000 évvel ezelőtti ember kezdte a Pilis falura néző kőfülkéiben. Ha valamelyik a kultúrák közül véletlenül idetévedt megértem, de mindegyik? Itt több ezer éven át pezsgő élet folyt, itt mindig jó volt élni. Külön-külön szétszórtan az országban megtelepedhetett egy-egy kultúra, de ebben a térségben mindegyik.
A honfoglaló magyarok lovasai megjárták a Pilis hegyet, ezt bizonyítják az ebből a korból származó csatok, lószerszámok, melyeket Orosdy báró gyűjtött össze a szerpentin út építése közben 1900-ban, amely kastélyát kötötte össze a László kúppal és a Pilis csúcsával. Gyűjteményét a báró büszkén mutogatta vendégeinek. Sajnos nem tudjuk mi lett a gyűjtemény sorsa!
A sors úgy hozta, hogy 2000. szeptember. 20-án egy 101 kilós 84x47 cm. nagyságú faragott homokkövet találtunk a régi temetőben egy tereprendezés során, az 1998-ban kiásott középkori romok fölött. Igazán nem tudni hány, de legtöbb vélemény alapján a legalább 1000 éves körülinek tartott kőbe szokatlan formájú és szimbolikájú keresztábrázolást véstek. Vajon csak véletlennek tulajdonítható, hogy épp a Szent Kereszt kolostor feltételezett helyén került elő? Számos doktor, professzor, régész, művészettörténész fantáziáját bolygatta meg a Kő rejtélye, de eddig nincs egyértelmű végső „anyakönyvi kivonata”. Még az sem zárható ki, hogy a kőbe vésett kereszt a végeken lévő hat lángocskának is tekinthető jelképpel, melyekben egykor a rend alapítója hat társát látta meg látomásában, a Kő magának a kolostornak a névadója. A szántói Pálos Keresztes Kő külön fejezet a történetben. Ez a Kő, bár temetőben találtuk, mégsem egy elhunyt személy kilétére utaló sírköve, hanem egy kor erkölcsiségének, eltemetett eszmerendszerének holtából felkelő tanúja. Erőt sugárzó, gazdag jelkép rendszerének eddig meg nem fejtett üzenetét még makacsul őrzi. Talán, ha előkerül két hozzá illeszthető társa, remélhetőleg összeilleszkedik majd mondanivalója is. Mit akar üzenni vele a múlt, mi volt a funkciója? Nincs egyértelmű összehasonlítási alap. Teljesen egyedi, és mély értelmű. A feltételezett Szent Kereszt kolostor középkori romjain talált kőnek már tekintélyes irodalma van, de Ő őrzi titkát. Gazdag és határozott jelrendszere ismét egy ősi keleti kultúrára utal, mint ahogy a Ziribár dűlőnév eredete és a címerünk jelentése is. Dr. Nemecz Ernő professzor úr, a veszprémi egyetem tanárának tudományos analízise alapján a kő anyaga hárshegyi homokkő, mely a Hosszúhegy homokkő bányájából származik. Tehát a faragványt nem hozták ide valahonnan, hanem együtt a szellemiséggel itt élt Szántón, amely belefaragta magát a kőbe.
A Pálos beavatáson átesett férfiak fontos próbatétele, a témával foglalkozó előadások alapján, a halál elfogadása volt, amit egy kőkoporsóban, hosszú időre lezárva teljes sötétségben éltek meg. A mi rejtélyes, szokatlan formájú kövünk lapja kúposra van megmunkálva. Beékelődött egy mennyezetbe arccal lefelé. Ha tényleg Ő volt az avató koporsó fedele, akkor nem mindennapi ereklyét tisztelhetünk benne. A Kő alatt fekvő férfi ilyen formán magányában közelebb kerülhetett az égiekkel, és a kőkoporsóban hagyott múltjával leszámolva új életet kezdett.
Számomra a Kő kezdettől fogva röviden: a földi ember kapcsolatát jelenti az égiekkel, alázatot és szeretetet parancsol. Nem tömeg hatása van, de a hozzá érkezőt megigézi. Az új Boldogasszony kápolna kupoláján fekvő fénynyílás épp ezért kapta ezt a formát, mintegy újkori avató helyként. Aki onnan kilép, több lesz, mint amikor belépett.
Talán épp ennek hatására hozott nem mindennapi áldozatot két hatvan éves asszony. Hogy Pünkösdre odaérjenek, már 2007. április. 20-án innen indult elsőként gyalog zarándokútra a szántói születésű Haraszti Mária és Pozsgai Éva Csíksomlyóra, hogy fizikailag is összekössék a szántói Boldogasszonyt a somlyói Babba Máriával. Harminchárom napi gyaloglás után értek oda. Történelmi pillanat! Áldozatukkal útjára indították a jó példát. Azóta megtették ezt a gyalogutat mások is visszafelé Csíksomlyóról Szántóra.
A polgármesteri irodámban két és fél éven át személyesen őrzött Keresztes Kő jelenleg a templom padlója alatti, üveglappal lezárt földalatti folyosóban tekinthető meg kivilágítással. Végső otthona majd megtalálásának helyén, a középkori romok közt, társai mellett lesz a régi temetőben, ha feltárjuk, és bemutathatóvá tehetjük történelmünk eme páratlan romjait. A mindent eldöntő megoldás a temetőnkben nyugvó középkori romok előítélet nélküli teljes feltárása lehet. Ehhez pénz kell, lelkiismeretes kutatómunka, és főleg a mainál kedvezőbb társadalmi háttér.
Az utóbbi évek szántói felfedezései, egyirányú jelzései érdekes meglepetésekkel örvendeztettek meg. Az eddig ismeretlen eredetű, de fölöttébb tartalmas kultúrtörténeti leletek igazolják, hogy ez a település, ez a tér fontos szerepet töltött be a magyar történelemben. Igazolja, hogy a történelmi Pilis hegység a nemzet számára nemcsak egy röghegység, és nemcsak Esztergomból és Visegrádból állt, hanem azokat kiegészítve, rangjuk elismerése mellett egyéb más fontos, a két városnál talán régebbi emlékekkel együtt alkotott szoros egységet.
Falunk ennek az ősi pilisi egységnek a kapujában állt és áll most is. Ezt szimbolizálja a falu fő bejáratánál felállított nyitott kapu. Jelzi az idelátogatónak, barátom szeretettel várunk, de töröld meg a lábad, mert nem akárhová érkeztél! Múltunknak ezt a patinás helyét az a becsület, tisztesség, szolgálat, hűség és a haza szeretete jellemezte, mely fogalmak mára a világban elcsendesedtek. Őrzőik ma védekezésre szorulnak. Ébresztő gyanánt a Szikla Színház bejárati kapujába épp ezért lettek ezek az értékek belevésve. Mint a kapuban állótól elvárható, őriznie kellett a kapun kívülitől eltérő, kapun belüli értékeket. A Hosszúhegyet a Pilis természetes védősáncát kihasználva, kiegészítő építményekkel erősíthették a védelmet. Kellett is, hiszen népünk nagy vezetői, uralkodói innen irányították hazánk sorsát. Nyilvánvaló, hogy aki őrt áll, értéket véd, az támadásnak van kitéve. Ez ma is így van.
Kedvenc jelem a falu elején felállított Pilis Kapujába faragott Szívkereszt. Pilis szeretetéből áradó keresztényi Rend! Kőbe faragva megtalálható a templom két szenteltvíz tartóján, a hét zarándokkeresztünk egyikében, valamint temetőnk régi sírkövein.
Tanulmányt érdemelne a Baross kúria utcai téglafalába néhány éve épp Boldogasszony napjára beleépített régi oszlop-kápolnácska szimbólum sora. A szimbólumok kidomborodnak a síkból, ezért a kőfaragvány nyilván idősebb 1882-nél, mert az évszámot már csak bele tudták vésni, és nem ráfaragni úgy, mint a többi jelet. A kő oszlop ki tudja mióta hevert elfelejtve eddig a templomkert árnyékos zugában. Az oszlop legfelső szimbóluma egy ívelt négyágú csillag, az égbolt fényes csillagát a Vénuszt ábrázolja. Jelzi, hogy Pilisszántó stabil hely, biztos pont, mint égen a csillag. De szép! Hogy-hogy ilyen magas erkölcsi szellemiségű szimbólumokat őriz a falu? Kitől örökölte? Jó lenne megfejteni származásukat, jelentésüket. Érdekes tárgyi leleteinken olvasható szimbólumaink logikája, kőbe zárt üzenete segítheti történelmünk ok-okozati összefüggéseinek megismerését.
Mint ahogy egy hangversenyteremben, melynek előadás előtti csendjében külön-külön hangolódnak a különféle hangszerek. Finom hangok. Már csak a karmester hiányzik, aki harmóniát teremt a most még szétszórt hangokba, és zenekart varázsol belőlük.
Pilisszántónak misztikus mesterek alkotta hangszerei vannak. Kőbe vannak vésve, mert mint ahogy Wass Albert írja: a víz szalad, a kő marad, de a kő marad.
Szeretet és hit. Van ennél erősebb, fontosabb alkotóerő a világon? Ebből épült a faluban minden, ami fontos. Régi temetőnk egy kőből faragott gyönyörű sírkövein, az élet és halál emlékművein legtöbbször ezt üzenik nekünk őseink. A Trojica zarándok kereszten, melyet engesztelésül ajánlott fel Licsik Adam 1900-ban a Szentháromságnak, a szív kereszt alatt egy körben bevésett 8 ágú rozetta is figyelmeztet a teljességre.
A Hosszúhegy csobánkai erdejében, egy szál magában álló, út menti kereszt kellős közepén egy nagy szív, a szeretet dobog Jézus testének helyén.
Vajon véletlen, hogy temetőinkben, a Kálvárián összesen hét helymeghatározó nagy keresztünk áll? Falunkat szereti a 7-es szám. Az országban hét Szántó nevű település van. Érdekes módon zarándok keresztünkből is hét van.
A fő út mentén a faluba érve a Trojica, a Csobánkai úton, a Rókus kápolna előtt, a templom előtti, a Szent Flórián, fönt a dombtetőn Pilisszentkereszt felé és hetedikként a Millenniumra felállított Hősök tere keresztje.
Temetőink sírkövei arról tanúskodnak, hogy egyszerű, kérges és nehézkezű őseink, akik a helyesírást csak mellékes úri huncutságnak tartottak ugyan, de csodálatos, tiszta erkölcsre és szépre érzékeny lelkületük kőbe vésett kisugárzása a hideg kövön át száz évek múltán most is melegíti utódaik szívét. Hírmondók Ők, s gyökereink is. Örökre belevésték hegyeink kövébe azt, ami nekik fontos volt, és nekünk is az lehet.
Egymásba kulcsolódó két kéz, virágfüzér tulipánokkal, kehely ostyával, krisztusi jelrendszer, tövisbe zárt vérző szív, négy, hat, nyolcágú rozetták, korpusz angyalokkal, négy világtájra mutató szirmok, szabályos átlós négyszögbe ölelt (bizánci?) kereszt és egyéb tömör mondanivalóval bizonyítja azt a különös, emelkedett szellemiséget, amely falunk terében vibrál. A templomba belépve rögtön két szenteltvíz tartóra nyúlik kezünk. Alul bevésve ott van a krisztusi jel a szívkereszttel. Fölöttük a mennyezeten szintén egy gazdag szimbólum. A hétfájdalmas Szűzanya oltár, melyet véletlenül épp egy Pálos templomból, a mai nyugat szlovákiai Sasvárról hoztak Szántóra lovas kocsival őseink, ahonnan egyébként a hasonló nyelvjárásból ítélve vélhetően az 1703-tól újra telepített falunk lakói származnak. Véletlen lenne a kettős kötődés? A tizenkét csillaggal koronázott Szűzanya, a boltozatra festett Árpád-házi királyok és szentek hét képe, a szószék szimbólumai ösztönzik a miértek elgondolkodására agyunkat.
Arra gondoltam, a Pilis környéki szlovák falvak magukkal hozhatták közös szimbólum rendszerüket születési helyükről, a mai Nyugat Szlovákiából az 1700-as években, hisz a török elnyomás és az esztelen Habsburg pusztítás után a semmibe érkeztek az új letelepülők. Összehasonlítva a pilisi testvér falvainkat mégis Szántón látom a legtöbb egyedi szimbólumot, amiből azt kell kikövetkeztetnem, hogy érkezésünkkor már itt voltak a többi lelettel együtt, átvettük, azonosultunk velük, és őriztük őket, védtük Pilis értékeit, mert a Kárpát-medence itt élt, és élő népeinek értékei mindnyájunk közös kincsei! Sokszínű virágok Ők hazánk mezein!
Az kétségtelen, hogy Pilisszántó kőbevésett történelmi „kottája” a keresztényi érték Rendje. Ha ezt felismerjük és elfogadjuk, már nem lesz nehéz rátalálni a karmesterre, a Teremtőre. Ha a kottatartónkon az Ő karmesteri pálcája koppan, akkor segítségével kiemelkedhetünk a zörgő-csörömpölő, anyagi világból egy magasabb erkölcsi állapotba.
Ha nem, akkor összetörésig csörömpölünk tovább.
A sokáig kalandozó népünk sohasem volt vérszomjas, de a szabadságot és az igazságot szomjúhozta. Itt és most látom, hamis és igaztalan volt, amit eddig tanítottak nekünk és mondtak a magyarságról! Nem lehetett barbár, vért szürcsölő, vad, kegyetlen gyilkos Árpád népe az, akit ilyen erkölcsű ideológia irányított! Már a kutyafejűnek hamisított Atilla is keresztény uralkodója volt Európának. A civilizált Róma halomra gyilkolta a leigázottakat, Atilla kegyet gyakorolt és befogadott! Akkor hát ki a barbár és ki a keresztény? Vonzó és irigyelt példa voltunk egykor a környék más népei számára, akik csak elnyomatást és kegyetlenséget kaptak addig minden náluknál erősebb néptől. Senki, az ún. kulturált Nyugat sem bánt velük korrektül, emberségesen csak a magyarok. Ezért kötöttek örömmel Kárpát medence népei szövetséget az általunk képviselt eszmével, amely a Szent Koronában érvényesült, és amely családtagként védte meg őket és biztonságot nyújtott nekik. A szeretet hatalmával uralkodott, gondoskodott, és arra tanított, hogy áldozathozatal nélkül nincs jövő. Amíg ezer esztendőn át a tan működött, nem voltak ilyen mai bajaink. Ezért kedvenc címerem ezer éves kora ellenére, maradi konzervatívnak ócsárolt, de számomra ma is korszerű, kétangyalkás, a Kárpát-medence népeit Szent Korona alatt egyesítő, történelmi címerünk! Most nem működik, mert el van fojtva. A képmutató, farizeus, Szent Koronánkat becsmérlő sajátos liberalizmusunk nem engedi szóhoz jutni.
Vajon miért kellett irdatlan áldozattal kiépíteni a szakaszaiban feltárt, mélyen fekvő földalatti folyósokat, mely folyosók végeihez érve kikövetkeztethető, hogy csak részei
a még ismeretlen földalatti folyosórendszernek, amelyek behálózzák a falut. Honnan, hová vezetnek? Ezernyi ember kellett megépítésükhöz, hol lakott ennyi ember, kik lehettek? Semmi nyom nem maradt létezésükről Templomunk 1760-ban épült. Az építés előtt készült falutérképen földhivatali pontossággal látható, hogy a Fő út két oldalán szorosan egymás mellé beépült utcasorban évtizedekig szándékosan üresen hagyták a leendő új templom helyét, amelyre a falu lakói sokáig pénzt gyűjtöttek. A falu akkori vezetői valamilyen fontos ok miatt jelölték ide a leendő templom helyét, holott nem éppen a legpraktikusabb helyszín.
Egy rejtélyes csőtörés segített a falunkat behálózó földalatti folyosók felfedezésére.
A falun átvezető fő út alsó harmadában feltörő vizet igyekezett megszüntetni az árokásó gép, csakhogy nem talált csőtörést. Rövid nyomozás után kiderült hogy a vízfolyást eredményező csőtörés 5-600 méterrel följebb, kb. a tűzoltószertár előtti útszakaszon volt, ahol viszont egy csepp víz sem volt látható. Tehát teljesen érthetetlen módon a nyom nélküli, de valóságos csőtöréstől sokkal távolabb jött elő a víz. 2002. augusztus 24-ig senki nem tudott a falunkat behálózó, ismeretlen eredetű, 6 m. mély, 2 m. széles, embermagasságú, a Hosszú hegyről bányászott homokkőből kiboltozott folyosók létezéséről. Ekkor derült ki, hogy a rejtélyes csőtörés vize beszivárgott, és meglazította a feltöltött földet a templom padozata alatt. A templom mértani közepén, több méterrel a beszakadt padló alatt, kőből épített szerteágazó két folyosó folytatását lefalazás és szándékos beomlasztás, eltömedékelés szakítja meg. A folyosók beszakítása és feltöltése a felügyelő régész szerint már a középkorban megtörtént, ezt igazolják a tömedékben talált cserepek. Azóta a templomon kívül is megtaláltunk egy 11 méteres szakaszt, mely a Szabadság út alatt haladva a szomszéd ház alá megy, ahol a folyosó vége ismét be van szakítva, és fel van töltve földdel. A templom déli oldalán a templomkertben is kéne lenni legalább egy vagy két folyosónak. Röntgenes mérések ezt igazolják. A környék csőtöréseinek több száz köbméternyi, nyomtalanul eltűnt vize ezekben a folyosókban közlekedik a föld alatt, és időnként megjelenik a templomi folyosóban jelezve, a közelben csőtörés van! Mi mással lehet magyarázni, hogy a Községházán évtizedek óta nem kell szippantani a szennyvizet, hasonlóképp a templom környék több lakójának sem.
Az innen kétszáz méterre álló Baross ház nagyon öreg alapjai alatt jóval, ugyanilyen kiépítésű folyosó szakaszt tártunk fel. A folyosó fölött különböző korokban épült, többszintű pince építmények láthatóak, melyekből újabb, szintén különböző korokból származó folyosók befalazott boltozatai látszanak. A felső zárt pince szinten pedig egy 12 méter mély kőből kiépített és az idők során háztartási hulladékkal eltemetődött kutat ásott ki a régész. Minden kiásott méterrel korban is száz éveket mentünk visszafelé. Halomnyi régészeti csemege áll ládákban feldolgozásra várva, köztük egy 1707-es viaszpecsét a templom alapkövének címerével.
A régi plébánia belső udvarának keleti sarkában néhány éve észrevettük, hogy az esővíz lefolyó vize kimosott egy gyanús beomlást. Idén a Baross-ház felújítása során a földalatti folyosórendszer újabb szeletét, egy folyosósarok 2-3 m. hosszú szakaszát fedeztük fel, melynek két végét levágta az utólag útjába épített plébánia, ill. Baross-ház. A két épület egyébként a falu legrégebbi épületei. Ismét bebizonyosodott tehát, hogy a folyosók előbb voltak, mint a falu. Ugyanezen felújítás során, a Baross udvaron gödörásás közben a földkéreg alatt ismeretlen falakat bolygatott meg a munkagép.
A faluban több helyen kb. három-négy méter mélyen a föld alatt terménytárolókat találtak. A Baross pincei múzeummal szemben, a Kossuth L. út 59 sz. alatti, több lakásos udvarban feltártunk, majd a beomlástól tartva homokkal feltöltöttünk egy 3,6 m. mély, 1,6 m. átmérőjű, váza alakú, tűzzel kiégetett falú terménytárolót. Ugyan ebben az udvarban Majnek Sándor egy kisebb építkezés során, egy nagy kővel lezárt mély folyosóval találkozott, amit aztán lefedtek földdel. A mai óvoda fő út felöli udvarában az idősebb emberek elbeszélése szerint, több gabonatárolót találtak, melyek megsemmisültek. A tűzoltó szertárral szembeni udvar elülső részén, a Kossuth L. út 97 sz. alatt, négy éve, beomlott egy szűk gödör, amit feltöltöttek pedig nincs alatta pince.
Kinek kellett eldugnia föld alá a gabonát a középkorban Pilisszántón és kik elől? Közlekedési folyosók, ivóvíz a kútból, élelem a gabonatárolóban, mindez a felszín alatt elrejtve. Mint egy földalatti világ, melynek mintha a templom és kolostor néhány száz méteres körzete lenne a központja.
Egy kb. 6-7000 évvel ezelőtt élt mester mosolyát láthatjuk kőbe vésve egy anyaságot, termékenységet szimbolizáló női alak, mint egy ősi Boldogasszony és egy férfifej arcán. Az ókori ember-ábrázolások mindegyike komoly és méltóságteljes, ezért egyedülálló kivétel a mi két régi lakótársunk bölcsességtől, és a boldog anya örömétől kifinomult mosolya. Vajon kik és mit akartak üzenni nekünk a Nimróddal egykorú kővésettel? A sziklát néhány éve egy árok ásógép dobta ki a Pilis déli lábánál, Pod Píszkom dűlőben, amikor a szentkeresztiek tőlünk vezették át a gáz gerincvezetékét. A Baross pince kőtárában felállított mázsás szikláról Makoldi Miklós régész írt tanulmányt.
Mondják azt is, hogy a profilból ábrázolt férfifej ábrázolási módja kelta eredetű, amit mások megkérdőjeleznek. De mivel más, korábban feltárt kelta leletek is léteznek a faluban, akkor már a dolog legalábbis elgondolkodtató, és foglalkozni kellene vele. De az is gyanús, hogy minden megmagyarázatlan leletet a keltákra kennek.
A sejtelmes csengésű Ziribár dűlő találó jelentése azt sugallta, hogy ezen a területen is meglepetések várakoztatnak minket. Az egyik máris jelentkezett.
2003. augusztusában felkeresett Gőgh Gábor telektulajdonos, és több tucat vas nyílhegyet ajándékozott nekem. Néhány darab öntött bronz nyílhegy is van köztük. Borzasztóan megörültem a gyönyörű kincsnek, hiszen igazolják sejtéseimet. A topográfiából tudjuk, hogy a terület már produkált kelta és római leleteket, de a szenzációs nyílhegyek sokasága komoly kelta társadalmi élet létezésére utal.
A Placskó dűlővel együtt megérdemelne egy komolyabb kutatást. Jó lenne, ha a hozzáértő szakmai pillantást vetne a Határréti tó és Ziribár hegy közötti völgy két dombjára. Természetesnek látszanak, de számomra mesterségesnek tűnnek, mint óriási épített halmok. Ahol ennyi nyílhegy feküdt viszonylag kis területen szétszórva, ott szerintem még komolyabb kelta leleteket is rejt a föld. Ha ehhez társulva beigazolódna a feltételezésem szerinti sírhalom, vagy kurgán létezése, az csuda-csoda volna. Kik és mely korban temetkeztek így? Illik ez a temetkezési kultúra ide?
A Szilágyi tanya tulajdonosa támfalat épített, melynek ásásakor kerültek elő a nyílhegyek, nevezzük első számú lelőhelynek. Ugyanezen a telken néhány emberi csont társaságában egy nagyon öreg faragott követ talált, melyben egy hajdani kapu függőleges tengelye forgott. Jani kunyhója innen kb. 300 méterre van. E körül a ház körül is nyílhegyeket találtak, ez a második lelőhely. A harmadik nyílhegy lelőhely innen délre, a völgy alján 3-400 méterre éppen a gyanús óriási „sírhalom” tövében, egy harmadik magányos épület környékén terül el. A negyedik lelőhely már a Határréti tó vörösvári oldalán, a domb tetején fekszik, ahol a teheneket legeltető pásztor találta a számszeríjhoz való tömör, masszív kovácsoltvas nyílhegyeket. A nyílhegy kincseket megfelelően dokumentálva és megvédve a rozsdától féltve őrzöm az álmaim közt szereplő szántói múzeum számára, mely remélem nem olyan sokára gazdag, és egyértelmű bizonyítékait adja a magyar nép eddig még nem kellően feltárt történetének nagyszerű szakaszáról. Ugyanakkor a tudományos kutatók részére hasznos adatokkal tudnak szolgálni Pilisszántó eme leletei.
Nem kis fejtörést és meglepetést jelent a Ziribár név jelentésének megfejtése. Sem magyar, sem tót, sem sváb, sem cigány, tehát semmilyen itt élő nyelven nem lehet értelmezni. Három hozzáértő nyelvész, Tomka Mária, Marton Veronika és Badiny J. Ferenc egymástól független véleménye szerint a Ziribár szónak több jelentése van = ébredő, éltető, Teremtő fényt, Napvárta helyét, hegyszorost, friss harcost, és újjászületést jelent. Utána lehet nézni. A nyelvészek csak a szó értelmezését adták meg, nem ismerték a falut, nem tudták Szántóra hogyan lehet vonatkoztatni. A bizonyítási eljárás egyszerű. Ide kell jönni december 21-én, szembe kell állni a Ziribárral és várni a napkeltét. Ha a Nap nem a Ziribár dűlő felett kell fel, akkor mehetek a máglyára.
A szó sumér eredetű. Már megint!
Hogy kerül ide sumér dűlőnév, ki volt az a nagy tudású, aki ilyen élethűen nevezte meg ezt a helyet és főleg mi köze a sumérokhoz? Több ezer év, több ezer kilométer!
Fantasztikus távlat, elmerészkedhet gondolatom ilyen messzire? Tudjuk, hogy a sumérok asztrológiai műveltsége többet tudott a Naprendszerről, mint feltételeznénk. Talán a betlehemi kettős csillagról is tudtak. Címerünk kettős betlehemi csillagának titka, és Ziribár misztikus rejtélye kozmikus összecsengést sejtet.
Ma már nem lepődök meg a falunk földjéből előbújó fantasztikumoktól, bár érdekes, miért épp a millennium körüli évekre vártak ezek a föld alatt gyülekező leletek?
Lakóink évszázadokon át hordták haza építkezéshez a Pilis Bazsanyica nevű oldalában heverő köveket, de senki sem látott bennük érdekeset, geológiai csodát, csak hasznos építőkövet a kerítés falába. Az értékes, nagyobb köveket már rég széthordták, mint ahogy a szomszéd pilisszentkereszti ciszterci kolostor köveit az esztergomi építkezésekre. Az itt maradt kövek már csak a maradék hulladéka. Fichner Lajos nagyapja még láthatott itt olyan méretű és formájú köveket, amiből egy régi kolostor létezését igazolhatta. Mi már csak komoly vizsgálódással, további kutatással tudnánk bizonyítani feltevésünket. Pedig a 200-300 méteres sávban szétszórt köveket összegyűjtve, nem mindennapi következtetést merek levonni. A köveket vizsgáló szakember a földtörténet évmilliárdjainak csodálatos geológiai alkotásának tartja azokat. Elismerem a legnagyobb csodákra a természet képes. A geológus szakember magyarázatot ugyan nem talált a kőzet természetes kialakulására, mert a természetben ilyen egyedi megrendelésű kőzet nem tud kialakulni. Azért természetes anyag, mert az ember ma ilyet nem tud készíteni, nem ismeretes ilyen technológia. Tehát sem a természet, sem az ember nem tud ilyet csinálni. Mégis ott van! Ráadásul a kövek egy részének malteros a háta. A dolog azért is zavaros, mert a helyszínen szétszórva hevertek a kövek és nem bányásztam ki holmi fura terméskő bányából darabokat. Ellentmond a kő természetességének az is, hogy a helyszínen nagyon-nagyon régi építmény sejtjeit látom kiformálódni, próbálom logikai rendszerbe állítani. A kövek attól érdekesek, hogy egy vöröses-barnás kb. 10 mm-es erezet foglalatába bele van öntve egy szürke homokkő. A kövek, illetve az erezet formája teljesen különböző. A kövek mind laposak, nagyjából azonos tömegűek és az erezet átér a kő teljes vastagságán. Mintha kővel hegesztenének össze egy másik követ. Egyre jobban hiszek az erődítmény jellegű egykori építmény létezésében, még ha soha semmilyen krónika, régi írás, semmilyen információ nem lelhető a terület kultúrtörténeti létezéséről.
Fichner Lajossal, a falu nagy erdőjárójával együtt gombázva a jelzett területen meglepetésemre váratlanul azt mondja, amikor ő még kissrác korában nagyapjával erre járt, azt mondta neki, hogy itt, ezen a helyen nagyon régen a papoknak kolostoruk volt, Tehát kb. 6o évvel ezelőtt hangzott el az információ. Lajostól függetlenül Király Feri bácsi egy ártatlan beszélgetés során elszólta magát, hogy Györe Laci bácsi iskolaigazgató, és Bilics István plébános idejében, az ötvenes években olvasott egy öreg „Miről susog a pilisi erdő” című könyvet, melyben sok régi dolog volt leírva. Bazsanyicán, a mai Magas hegyen nagyon régen kolostor állt. A két egymástól független, de egybehangzó hírtől, mely összecseng csendes elméletemmel, fellelkesedtem. Lehet, hogy egykor ezek a fura kövek egy védelmi építmény, kolostor falai voltak a középkori Pálos kolostornál jóval régebbi időkből? Kik lehettek tiszteletre méltó lakói? Két ősi kolostorunk lenne?
Egyik geológus úgy magyarázta a fura kövek kialakulását, hogy a föld mélyén fortyogó forró vízben feloldódott ásványi sók felszínre kerülésével kicsapódtak a kőzet repedései közt és megkövültek. Akkor hogy maradhatott levél lenyomat az egyik legmarkánsabb, kereszt formájú fura kövön? A barnás csík nem kőzet repedése közt van, hanem megszilárdult üledék közt. Lajos és Feri bácsi nem a kövekről beszéltek, nem abból indultak ki, hanem őseik rájuk hagyott emlékeiből. Az összefüggések olyan szembetűnők, hogy nem tudok legyinteni a dologra, és kétely nélkül elfogadni a fantáziátlan, könyvből tanult magyarázatot. Megtanultam, oda kell figyelni, mit mondanak az öregek és hihetetlennek tűnő dolgokra sem mondom, hogy ostobaság.
Dr. Nemecz Ernő professzor úr, elismerte, hogy a veszprémi egyetem tudósainak is további kutatásokra van szükségük, hogy a fura kövek természetes kialakulására fényt derítsenek. A Pilissszentkeresztre vezető országút legmeredekebb szakaszán az út két oldalán őrt álló sziklák mintha évmilliós betonhabarccsal lennének betapasztva. Nincs tudományos magyarázat kialakulásukra, ugyanis a Pilis nem vulkáni hegy, melynek lávája bevonta volna a sziklát. Viszont feltűnő a hasonlóság az Aguincumban látható római falak habarcsa közt.
Talán megbocsátható nekem a szárnyalás, amikor szülőfalum ilyen fantasztikus produkciókkal vakít el. Szeretném és törekszem rá, hogy falum iránti büszkeségem ne vakítsa el a valós igazság tisztánlátását. Számomra is hihetetlennek tűnnek a múlt követeinek üzenetei, de hát mit tegyek, maguktól jönnek elő. Küldte őket a múlt, melynek több ezer éve alatt ebben a térben olyan erkölcsi táptalajt teremtett, melynek humuszában életre tudott kelni egy Pálos rend, egy mély erkölcsi tartalmú címer, egy Keresztes Kő, egy Szent Kereszt kolostor, egy Termékenység idol, a Szívkereszt, a Boldogasszony kőoszlop, a falut behálózó föld alatti folyosók, a vaskori, kelta, római romok, nyílhegyek és ki tudja még mi minden a Ziribárral bezárólag. Egyiptom, Théba, Mezopotámia, a földkerekség nagy világtörténelmi helyszínei közé most csendben közéjük udvariatlanodott Pilisszántó. Figyelemre méltó örökség, melyben megdöbbentő párhuzam mutatkozik a szántói leletek által sugallt bölcselet az ősi sumér bölcselettel.
Miért nem gondolhatom ezek után, hogy falum neve szent helyet jelent? Falunk védőszentjének, Páduai Szent Antalnak a városában, Páduában járt szántói turistánk azt mondja, ott a szentet úgy írták a főtérre, hogy Santo, de más népek szentet jelölő szavai is összecsengenek szántóval. Sankt, San, Santo, Szent stb. Ugyanakkor falunk eredeti nevét Zanto ill. Santo vagy Zanthow nem lehet lefordítani semmilyen nyelvre. Akkor hát kik adták nekünk ezt a nevet?
Pilisszántó szlovák nemzetiségű település, együtt imádkozzuk a Miatyánkot hazánkért, és az Otcse Nást szülőfalunkért. A környék több nemzetiségű szomszédos falvai évszázadok óta élnek itt együtt harmonikus békében, egymást biztatva kultúrájuk megőrzésére. Karácsonykor a szántói tót ember átment Solymárra, hogy örömét lelje a sváb nagymise szépségében, a solymári sváb ember ugyanakkor átment Szántóra gyönyörködni a tót nagymise énekeiben, imáiban, holott egy mukkot nem értenek belőle. Így lesznek mindketten nemzetiségüket őrző magyarok. Ez a Kárpát-medencei együttélési modell Szent István óta.
A falu kétnyelvű helység tábláján Santov szerepel, mert így hívták a falut, amióta megvan, holott Santov semmit nem jelent szlovákul, semmi köze a Pilisszántó szóhoz. Szántó, mint egy mezőgazdasági híresség elnevezése sem igazi telitalálat ebben a gyenge aranykoronás, nehezen művelhető földben. Jelenthet persze a földbe hatoló, „magot” beültető és beleszántó eke megtermékenyítést is. Hisz a magot, az élet csíráját, címerünk búzamagját, az élet kenyerét, az új élet születését készíti elő, teremti meg a szántói anyaföld testébe való behatolással. Szántó jelenthet megtermékenyítőt akár. Ebben az értelemben viszont láthatjuk, gazdag aranykoronás anyaföldünk van. Itt érthető meg igazán a lenézett, egyszerű vidéki paraszt ember földszeretetének valódi, mély okát: az élet teremtőjét tiszteli benne. Ugyanazt a földet hazánk művelt nagyjai közül sokan csak négyszögölárnak látják. Az egyik pénzt fial, a másik életet.
Ennyi érték birtokában indokolt Pilisszántó falusi jellegének, egyéniségének védelme az ezt veszélyeztető külső hatásoktól, a természet pusztító nagyváros markától. Meg kell jelölni őseink territóriumát és őrséget állítani a Pilis hegység körül! Tartalmas életfeltételeket nyújtó környezet, természet közelben van, nem a városban. Az agglomeráció szellemi és fizikai szmogjában Pilisszántó a friss levegőt jelenti. Felelősséget ró ránk birtoklása, kötelességet szab falunk történelmi hagyatékának megőrzése a szabadjára eresztett, korlátok nélküli, érték zavarodott reklám külvilágban.
Az ember minél jobban távolodik a természettől, úgy kerül messzebb az Istentől is. Izgatott vagyok és büszke, mert szülőfalum, ahol nem tudom hányad-íziglen visszamenően családfám élt, az a látszólag hétköznapi föld, melyben egyszerű őseim nyugszanak, ilyen hátborzongató káprázatokkal halmoz el. Alapkérdésemre, miszerint a Pálosok Szent Kereszt kolostora Pilisszántón van, éppen ezek a közvetett bizonyítékok adják a megerősítő választ számomra.
Ezért van az, hogy felnőtt férfi létemre, gyermekként érzékenyülök el, ha bánat, aggodalom éri földi Szentháromságomat: család, falu, haza!
Ugyanazért habozás nélkül ölre megyek, ha valaki bántja!
Írásomban sok a „ha”, sok a feltételezés, gyanú. Ettől nem látszik még a végeredmény. Meg attól, hogy nem vagyok régész csak mészégető tót.
De épp a sok „ha”, a sok bizonytalan feltételezés, a túl sok megválaszolatlan fontos kérdések sora keltette fel a gyanúmat, hogy a mai egyetlen igazságnak kikiáltott végeredmény lenne a helyes, mely szerint az ominózus, első, eredeti, Boldog Özsébi Szent Kereszt kolostor a kesztölci Klastrom pusztán van.
Amatőr kutatgatásaim, feltételezéseim nem elégségesek ahhoz, nem is kifejezett célom, hogy a mai hivatalos álláspont tudományos megállapításait mindenáron megdöntsem. Nem személyes hiuságom teszi szántóra a Szent Kereszt kolostort! Viszont, legalábbis elgondolkodtató az a sok apró nyilacska, mely mégis ebbe az irányba mutogat. Hasznos lehetne közös partnerként és nem ellenfélként együtt keresni igaz történelmünket. Fejtegetéseim arra talán mégis jók, hogy akár megcáfolva írásom okfejtéseit, akár újra átgondolásra ösztönző észrevételeim az objektív, hiteles történelemírást szolgálják, gazdagíthatják ennek a hiányos, de izgalmas kornak az ismereteit. Meggyőződésem most már hogy a Pálos Rend forrása Pilisszántó. Itt van eltemetve a Szent Kereszt kolostor, itt van eltemetve történelmünk titka, és messzire nyúló dicsőséges múltunk őssejtje!
Bánatom, hogy a szakma nem ér rá Szántóval foglalkozni, mert kevesen vannak, más, sürgősebb feladataik adódnak, pénz sincs rá, ezért úgyszólván magamra maradva mészégetős „szakmaiságommal” böngészem múltunkat. Sokkal nagyobb odafigyelést igényelne, mint amilyet kap az országtól kedves falum régi hőseinek üzenete, tekintélyünket növelő gazdag történelme, melyek tanulságosak lehetnének nemcsak Pilisszántónak, de a nemzeti öntudatát vesztett népünk, és országvezetőink is erőt meríthetnének belőle, hisz mitől lenne magyar bárki, ha nem hű történelmünk nagyjaihoz? Titkaink sorsát jobb híján ráhagyom a Gondviselőre tudomásul véve akaratát. Feltárásaira talán nem méltó a mai társadalom, mert a „fejlődés” lendületében azokat is elpusztítaná.
Népi kezdeményezésre indított terv méltó emléket állított Pilis történelmi hagyatékának. Népakaratból 2003-ban a hegyre került a feltámadást hirdető Pilis Keresztje, melyet a Csíksomlyó környéki erdőkből a székely Nagy András hozott ide ingyen, Hargita ajándékaként. Viszonzásul innen, Csíkcsomortán templomába került Hummel Rozália, Szántón született festménye, a „Pilisszántói Madonna” Pilis ajándékaként. Összekötve ezzel azt, ami az égben megköttetett, a nemzet egységét!
A hegy sziklájára kitűzött, három éven át viharokban tépett, kétangyalkás, Szent Koronás, Kárpát-medence népeit egyesítő kedvenc zászlóm, most a kápolna Boldogasszonyának ölében fekszik megnyugodva, mert ott van a jó helye.
Kívánságunk és feltett szándékunk szerint, kizárólag csak adakozásból és felajánlásból, névtelenségbe szerényedet, önzetlen emberek lelkes ingyenöröm munkájával ide épült a honfoglalás kori emlékű, kör alakú Boldogasszony kőkápolna. Ő időt álló kötőanyagból, valóban Hitből és Szeretetből, banki hitel, közbeszerzés, ügyvédi ellenjegyzés, hétpecsétes szerződés nélkül, „csak” becsszóra épült. Benne testesül meg mindaz, amiről Pilisszántó és a Kárpát-medence története szól. A rövid idő alatt kegyeleti zarándoklat helyévé magasztosult kereszt, kápolna és a hozzávezető hét stáció felépítésével valójában nem új dolgot alkottunk, csak láthatóvá tettük azt, ami a Pilis hegység lényében, évezredek óta él: a jövő alapjait, az Istentől való fundamentumot ástuk ki Istentől való akarattal a feledés enyészetéből! Ennek a történelmi nagy ívnek sorában jelen van Nimród, Atilla, Árpád, Szent István, Szent László, Boldog Özséb és Hunyadi Mátyás szelleme. Ők Isteni küldetéssel, égi áldással lettek meghatározó sorsfordítóink. A Csillagösvényen, az Ő szobraik mentén, az általuk nyert felismeréshez, tudáshoz jutva ér fel a látogató a Boldogasszony kápolnához, nemcsak fizikailag, hanem lelkileg is. S ha innen a hegyről visszatekint a Kárpát medencére, kitárul az útközben megszépült látása, és alázattól csendes büszkeséggel bevallja magának: igen, ez a hazám!
Mindkét emlékhely, kereszt és kápolna, a hegy azon részén áll, ahonnan nézve az újjászületés hajnalán, december 21-én, a sötétség legyőzése után, az Isten áldását közvetítő termékenyítő Nap első sugara a kápolna oltára mögött ülő, a neki felajánlott, hazánk sorsára felügyelő, Napba öltözött Boldogasszony arcába néz.
Ahonnan nézve Ziribár felett, - talán hazánk felett is - ébred a Teremtő Fény.

Utószó
Nem kenyerét féltő történészként talán megengedhetem magamnak, hogy levonjam szülőfalum általam vélt történelmének, számomra fontosnak tartott erkölcsi tanulságait, felvállalva más ideológiai alapokon gondolkodó társaim neheztelését, ill. a szakma bírálatát. Nekem fontos kérdés az, hogy mi volt ezen a területen az a magas fokú szellemi hatalom, amely parancsára a felsorolt bizonyítékok megszülettek? Mi volt az eszme, társadalmi rend, ideológia, amely képes volt földalatti folyosókat, kolostort vagy templomot építtetni hatalmas munkával? Mi lehetett az a másik fontos ok, amiért ugyanezeket az egykor irdatlan munkával elkészített folyosókat szándékosan elpusztította? Ki volt az a nagy tudású, aki tudott sumérul és tudta hogyan kell elnevezni Ziribárt, melynek anyaöléből az újjászületés reggelén az Isten által teremtett Nap, mint a kéttornyú templom égre nyújtott, áldást kérő két karja közt újra és újra életet teremt. Hasonlóan mint Csíksomlyó, vagy Théba Naptisztelete. Hogy került ide oly távoli időből, messzi földről? Netán innen ment oda? Csupa-csupa kérdés, válasz még nincs. Ha megtalálnánk a forrást, hasznunkra válna, nemcsak a felsorolt kérdések megválaszolásában, hanem talán egy mainál élhetőbb társadalmi modellhez tippet adó jó példát, a természettel szembeni alázatot is felfedezhetnénk, amiből lenne mit nekünk is tanulni. Az összerakós játék darabkái egyenként, önmagukban is komolyabb figyelmet érdemelnének nagyobb tudású emberektől, de azért lassan bontakozik már egy olyan eszme felismerése, amely a több ezer év ma fellelhető bizonyítékait összefoglalja egy ideológiai magyarázattá. Olyan időt és teret átölelő törvény, melynek csúcs értéke az Élet kezdetéről, fogantatásának arról a szent pillanatáról szól, amikor az édesanya testében a Teremtő lelket lehel az anyagba, életre kel a magzat, és az Isteni átváltozik Emberré. Pilisszántó száz és ezernyi esztendeje erről az egyetlen pillanatról beszél! Ez a titokzatos „pillanat” csak szeretet központú társadalom légkörében tud foganni. Gyűlöletben a halál terem.
Az élet adása kizárólag az Isten privilégiuma! Oly szépen mondta az angyal Máriának: áldott vagy Te az asszonyok között és áldott a Te méhednek gyümölcse! A mának liberális világa ugyanezt így mondja: terhes vagy Marika, de sebaj, ne aggódj, az abortusz helyre hozza bajodat! Nos, ezért a különbségért vagyok én keresztény, mert az Élet újra teremtésével az Isten útján járunk, akinek dolgait nem kell ugyan hogy megértsük, elég ha hisszük! Ő a titokzatos, keresett karmester!
Miről is szólnak az összegyűjtött címszavak?
-Termékenység Istennője a sziklába vésve,- Megváltónk születését jelző betlehemi csillagunk-, címerünk búzája az élet csírája, az élet kenyere,- három búzakalász az életerő,- a szalag végek tulipánja amely az Élet Nagyasszonyának szimbóluma,- Ziribár anyaöle, az új élet születése,- az éltető, teremtő Fény,- az anyaföldet megtermékenyítő szántó, mint falunk névadója,- mindnyájan azt az anyai méltóságot dicsőítik, amelyben az Örök Élet nagy titka a Boldogasszony lényében, fogalmában sűrűsödik eggyé.
Aki túl tud nézni a Föld határain, láthatja, isteni törvények tartják Rendben az Universumot. Az Ő törvényei parancsolnak a forrásvíznek, a méhcsaládnak, a csillagok járásának. Csak az embernek vannak saját törvényei. Gyeplő nélküli, liberális szabad akaratnak csúfolt okoskodások. Satnyák és nagyképűek, mert vétenek a természet törvényei ellen, és az Isten fölé helyezik magukat. Mostanra a bűn erénnyé vált. Ha Jézus élne, ma ugyanúgy, ugyanazért ismét kivégeznék Őt mint akkor, Barabást pedig futni hagynák. Odafent ezért talán már megszületett az ítélet felettünk, nem marad el a büntetés! Mára az emberiség oly mértékben rabolja le a Földet kapzsi mohóságával, hogy az már nem bírja magát helyrehozni. Félő hogy a baj elérte azt a kritikus tömeget ami már nem állítható le. Mint a hógolyó a háztetőről, már elindult. Ebből a kilátástalan zsákutcából mutat kiutat, reményt a Csillagösvény szellemisége, mert az embert nem a jólét, hanem a baj tanítja imára!
Lehetne ma is útmutató alaptörvény a bikkfa nyelvű érdek paragrafusok között, egyszerű és érthetően megfogalmazható érték mutató iránytű a törvényhozók számára: ami az életet szolgálja az Jó, ami élet ellenes, az Rossz!
Évezredeken át a kötelességtudat központú Tízparancsolat őrködött az élet szolgálata felett. Jogot csak kötelességgel lehetett szerezni! Kötelességről ma nemigen hallani, viszont a jogok tömege káosszá teszi értékrendünket. Félelemben és bizonytalanságban tart, mert joga mindig az erősebbnek lesz, gyengébbnek jut a kötelesség! Ennek az egyszerű felismerésnek elfogadásával Pilisszántó vissza kerülhet az ókorig visszanyúló, egész történelmét irányító erkölcsi pályára, amelyről aztán magától lepattan a gonosz.
Címerünk betlehemi csillaga eddig jó felvezetőnek bizonyult. Nem hiszem, hogy a szántói föld jelzései véletlen egybeesések véletlen sorozata lenne egy „véletlen faluban”. Ennyire talán még sem lehet elbagatellizálni falum „vidéki apróságait”, ahhoz sok a véletlen. Ennyi véletlen együtt, már hálára és köszönetre intő sorsszerűség! Drukkolok a tudománynak, tudjon meg minél többet a világ titkairól, mert annál közelebb kerül az Isten felismeréséhez. Mint ahogy közelebb kerültünk most már mi is falunk Szántó elnevezésének érthető, magyarázható megfejtéséhez:

Szántó = a Megtermékenyítő, ahol az Élet terem.
Santov = Szent Hely!


Pilisszántó, 2009, Nagyboldogasszony napján Szőnyi József

• Honlapunkon már megtekinthető a Waldi Kupa 2010 képgaléria
• Falunapi bográcsparti Sárisápon
• PPTE Egyesületi Nap - V. Nemzetközi Tűzoltó Fesztivál
• Szobrok az óvodáknak - Piliscsaba
• Rúzsa Magdi koncert július 18-án a Waldi Kupa zárásaként
• "Erdély az én hazám" - Raáb Zoltán fotókiállítása
• Kaiser Zoltán élőzene szolgáltatás
• Megnyílt a Zsámbéki Színházi Bázis
• IV. Klotild Nap
• Beszámoló a piliscsabai Nemzetiségi Napról

07.29. |

Életenergia feltöltő program a zsámbéki Espa Bio & Art Hotelben (PilisCentrum.hu)

07.26. |

Honlapunkon már megtekinthető a Waldi Kupa 2010 képgaléria (PilisCentrum.hu)

07.26. |

Munkalehetőség a pilisi régióban! (PilisCentrum.hu)

07.26. |

Játszótér és közpark felajánlásból Piliscsabán (Piliscsaba.hu)

07.26. |

Ivóvízszolgáltatás szüneteltetés - Pilisvörösvár (Pilisvörösvár.hu)

07.29. |

Marószerek okozta bőrsérülések (PilisCentrum.hu)

07.29. |

Akupunktúra - Kínai bölcsesség: a világ és az ember egységes egész (PilisCentrum.hu)

07.29. |

Életenergia feltöltő program a zsámbéki Espa Bio & Art Hotelben (PilisCentrum.hu)

07.26. |

Honlapunkon már megtekinthető a Waldi Kupa 2010 képgaléria (PilisCentrum.hu)

07.26. |

Munkalehetőség a pilisi régióban! (PilisCentrum.hu)